Mikor a tanfolyamon készítettünk nemezszappanokat, nem gondoltam, hogy ez ekkora szerelem lesz. Szép dolgokat alkottunk, de engem akkor sokkal jobban megragadott maga a szappankészítés. Aztán az idei karácsony slágere mégis a nemezszappan lett, akinek ilyet adtam, mind nagyon megcsodálta, és igen örült neki.
A nemezszappan egy gyapjúréteggel beborított szappan, amely számtalan jó tulajdonsággal rendelkezik. Először is nagyon látványos. A színes gyapjú segítségével mindenféle mintát varázsolhatunk a szappanra. A nemezelt szappan úgy működik, mint egy szivacs, amibe szappant rejtettek. Nagyon jól habzik, és kellemesen dörgöli az ember bőrét. Ráadásul a gyapjúban lévő lanolin kiváló bőrápoló tulajdonságokkal is rendelkezik, nem véletlenül készít a kozmetikai ipar is számtalan lanolinos krémet. Szappankészítői szempontból pedig még egy előnye van: Ha véletlenül egy szappan nem sikerült elég szépre, de különben jól használható (pl. valamiért nem lesz jó a színe, vagy foltos, szappanporos lesz), a gyapjúréteg ápol és eltakar, így külsőre-belsőre tökéletes szappant kapunk.
A mostani nemezszappanjaimnál szerencsére ez utóbbi eset nem állt fenn, egy adagot hidegen készült fahéjas szappanból készítettem, egy adagot pedig meleg eljárással készült levendulásból. (Így jár az, aki december elején nem jól méri fel az osztogatni kívánt szappanok mennyiségét. A hidegen készült szappanoknak ugyanis kell 3-4 hét érés, míg a meleg szappan a formából való kivétel után azonnal „fogyasztható”, illetve nemezelhető.)
A nemez egy összetömörített gyapjúréteg. A gyapjúszálak megfelelő összegabalyodását a fizikai tömörítés mellett a víz, illetve a lúgok (pl. szappan) is segíthetik. Régen nemeztárgyak készítéséhez például vizeletet is használtak. Nemezből sok minden készíthető a legapróbb ékszerektől a ruházaton és használati tárgyakon át a nomád népek nemezsátráig, a jurtáig.
Szappan nemezelésekor két módszert alkalmazhatunk: A hagyományos nemezelési eljárás esetén a gyapjút víz és a meglévő szappan segítségével visszük fel a szappanra. A gyapjúréteget be kell vizezni és kellő türelemmel dörzsölni. Ez az eljárás nagyobb minták készítésére alkalmas.
Tűnemezelés esetén a nemezréteget egy speciális tűvel kell felvinni a szappanra. A tű kellően összetömöríti a gyapjút, amely aztán a használat során tulajdonképpen a hagyományos eljárás szerint nemezelődik tovább, mikor kézmosáskor víz és szappan éri. A tű segítségével aprólékosabb mintákat lehet alkotni. A nagyobb felületek szurkálása pedig kiváló feszültséglevezető. :)
Én a nemezszappanok első adagjánál hagyományos eljárással borítottam be a szappanokat, majd tűnemezeléssel készítettem rájuk mintát. A második adagnál, amely a képen látható, csak tűnemezeléssel dolgoztam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.